Biztonságos internetezés szabályai

Segíts ismerőseidnek, oszd meg velük is!

Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírták a hétköznapjainkat. Általuk ma már a (digitális) világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva. Azomban fontos néhány dolgot szem előtt tartani miközben belépünk az internet nyújtotta világ kapuján. Viselheti ez a gyűjteményt akár a Biztonságos internetezés szabályai címet is.

A hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni

a kapcsolatainkat,
munkánkat,
vásárlásainkat,
életünket,
eszközeinket,
pénzünket és befektetéseinket,
akár az otthonunkat is.

Legyünk szkeptikusak!

Soha ne feltételezzük, hogy egy idegen személy az interneten megbízható!
Sőt, minden váratlan üzenetet tekintsünk átverési kísérletnek!

Akkor is óvatosan kell eljárni, ha az üzenet egy ismerősünktől érkezik (vagy legalábbis úgy tűnik, hogy tőle érkezik) — ez egyaránt vonatkozik az e-mailben, a Messenger-jellegű applikációkon keresztül és a közösségi médiában továbbított üzenetekre is.

Vigyázzunk, ha valami szokatlant veszünk észre akár az üzenetben, akár a feladóval kapcsolatban: lehet, hogy egy kiberbűnöző átvette az irányítást barátunk online fiókja felett, és most azt használja rosszindulatú spam-üzenetek küldésére. Ha kétség merül fel bennünk, inkább töröljük az üzenetet!

Hallgassunk a megérzéseinkre

Csak azért mert egy online bolt jól van dizájnolva (jól néz ki), professzionális megjelenése van, az nem azt jelenti, hogy legális, vagy biztonságos, valós bolttal van dolgunk.

Ha egy webshop (vagy bármely más weboldal) kellemetlenséget okoz, vagy rossz érzésünk van látogatása közben, ott kell hagyni és keresni egy másikat. Millió, meg egyet lehet találni helyette, ahol ugyanazon kínálatból tudunk válogatni. Lehet a keresett terméket picivel drágábban fogjuk megtalálni egy általunk megbízhatónak tartott helyen, de sok kényelmetlenségtől menthetjük meg magunket ezzel a lépéssel.

Ne kattintsunk (gondolkodás nélkül)

Az adathalász támadás az egyik legelterjedtebb online visszaélés, és általában egy kéretlen e-maillel vagy közösségi médiás üzenettel kezdődik, amelyben a csaló egy számunkra ismert személynek, cégnek vagy intézetnek adja ki magát, elhitetve velünk, hogy megbízhatunk benne.

Aztán megpróbál meggyőzni minket arról, hogy adjuk ki neki érzékeny adatainkat, mint például hitelkártya- vagy bejelentkezési adatainkat.

Sok csaló már jóval túlhaladta a rossz helyesírással megírt és csak szöveges tartalomra építő adathalász üzeneteket, konkrétan egész weboldalakat és Facebook-oldalakat hoznak létre átveréseikhez.

Soha nem szabad automatikusan feltételeznünk, hogy a váratlanul kapott anyagok hitelesek, függetlenül attól, hogy mennyire hivatalosnak néznek ki.

Nagy körültekintéssel kattintsunk csak linkekre vagy nyissunk meg e-mailes csatolmányokat, még akkor is, ha az üzenet látszólag ismert, megbízható forrásból származik! Ha egy weboldalra mutató linket kapunk, kattintás helyett inkább írjuk be kézzel a böngésző címsorába. Ha mégis kattintanunk kell, ellenőrizzük a weboldal url-jét (címét pl. http://google.com), hogy valóban a kívánt oldalt látogatjuk, vagy esetleg egy lemásolt, adathalász weboldalra navigált minket a link. (pl. http://gooqle.com)

Használjunk (használhatunk) reklámblokkolókat(AdBlocker) internetböngészőnkben. Ezek a kis kiegészítő programok “elrejtik” előlünk a sok kéretlen és zavaró reklámot. Egyúttal kisebb lesz a kísértés is, hogy egy minket célzó (targetált) reklámra rákattintsunk.

Mondjunk nemet az ingyenes dolgokra!

A fentiekhez hasonlóan, a csalók e-mailt küldhetnek nekünk, hogy gratuláljanak a lottón vagy egy olyan nyereményjátékban elért „sikerünkhöz”, amelyben soha nem is vettünk részt.

Annak érdekében, hogy a nyereményt megkapjuk, kérni fogják a személyes adatainkat és/vagy előleg kifizetését egyfajta “átverés” formájában.
Általában az üzenetek sürgető jellegűek, próbálják azt az érzetet kelteni, hogy ha nem cselekszünk azonnal, akkor kimaradunk valamiből.

Ne felejtsük el, hogy a legitim lottók, nyereményjátékok soha nem követelik meg a nyertesektől, hogy bármiféle díjat fizessenek a nyereményeik átvétele érdekében!

Soha ne utaljunk pénzt idegeneknek!

Ezt talán nem is kell magyarázni 🙂

Legyünk óvatos a megosztásokkal

Egy olyan korban, ahol a legtöbb felhasználónak több közösségi média fiókja is van, a figyelmetlen, túlzásba vitt megosztás komoly probléma forrása lehet. Főleg amikor a hozzászólások, fotók vagy videók olyan érzékeny információkat tartalmaznak, melyekkel visszaélhetnek, hogy megszemélyesíthetnek bennünket– ilyen például:

Személyes okmányaid másolata,
az egészségügyi azonosítód,
megrendeléseiddel kapcsolatos dokumentumok,
repülőjegyek,
koncert belépők,
vagy bármilyen hasonló iratok.

Kerüljük ezek kiposztolását, megosztását, csakúgy, mint a túl sok részlet megosztását magánéletünkről, múltunkról, melyekkel a bűnözők a Mi nevünkben visszaélhetnek.

Legyen több emailcímünk

Sose adjuk meg e-mail címünk nyilvános weboldalakon és szolgáltatások esetén, ha mégis szükség van rá, járjunk el bölcsen. Létrehozhatunk egy második (sokadik) email címet, melyet azután hírlevelekhez és előfizetésekhez, vásárlásokhoz tudunk használni.

Ügyeljünk jelszavainkra

Olyan erős jelszavakat használjunk, melyek hosszúak, nehezen kitalálhatóak és egyediek. Használhatunk könnyebben megjegyezhető jelmondatokat is vagy akár jelszó kezelő alkalmazásokat a még nagyobb biztonság érdekében.

Legyen külön jelszavunk minden fiókunkhoz, regisztrációnkhoz. Így, ha egyik autentikációnk illetéktelenek kezébe kerülne, még nem fog tudni minden rendszerből, programból az illető kizárni minket.

Amikor és ahol csak lehetséges, használjunk többlépcsős azonosítást.

Bánjunk óvatosan érzékeny adatainkkal online és offline is:

Mielőtt kidobnánk valamilyen fizikai dokumentumot, amely személyes információkat is tartalmaz, bizonyosodjunk meg róla, hogy biztonságosan tesszük ezt – össze kell tépni és/vagy elégetni, vagy iratmegsemmisítővel helyreállíthatatlanná tenni.
Hasonló módon járjunk el elektronikus eszközeinkkel is: régi okostelefonok, tabletek, laptopok eladásakor, vagy kidobásakor az összes rajtuk tárolt érzékeny adatot töröljük.

Felügyeljük a banki és hitel fiókjaik:

Rendszeresen ellenőrizzük (inter)netbankunk, és gyanús esemény érzékelése esetén azonnal hívd a bankod, és jelentsd nekik az eseményt.

Ha megoldható kerüld a bankkártyád nyílt használatát, könnyen lemásolhatják, lefotózhatják a kártyára írt adatokat és felhasználhatják (pl. online vásárlásra) a kártya fizikai megléte nélkül. Tegyük a kártyát egy nem átlátszó vékony tokba és úgy érintsük a paypass terminálhoz. NFC-s okostelefon esetében fizethetünk kártya nélkül a telefonunkat használva. Fizetés után kapcsoljuk ki telefonunkon az NFC adatkapcsolatot!

Bankkártyánkat soha ne adjuk ki a kezünkből!

Állítsunk be tranzakciós limiteket (vásárlás, készpénzfelvétel) a pénzügyi visszaélések megelőzésére.

Ha van rá lehetőség kapcsoljuk be az értesítési opciókat, akár email, sms, vagy a banki alkalmazás figyelmeztetése által.

A leggyakoribb adathalász technika egy bank vagy pénzintézet megszemélyesítése email-ben, rávéve a felhasználót arra, hogy egy hamis – az emailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot tölts ki, vagy látogass meg egy weboldalt, ami a belépéshez kéri a fiókunk adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat.

A múltban gyakran használtak erre a célra szándékosan elírt vagy félrevezető domain neveket. Napjainkban a támadók sokkal kifinomultabb módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá téve törvényes hasonmásukhoz.